Mint általában minden Nőnek, az én utam is hosszú volt és rögös...Sajnos én sem születtem magabiztos, önbizalommal jól ellátott Nőnek. Az elégedetlenség kisördöge, hosszú éveken keresztül üldögélt az én vállamon is.Talán a társadalom rossz beidegződései, a szülők és a tanárok rossz hozzáállása a gyerekekhez, sajnos azt eredményezi, hogy rengeteg kisebbségi komplexusos fiatal indul neki a nagyvilágnak. Ki ezért ki azért....ki túl husis, nagy cici, kerek fenék.....ki nem állhatja a vékony fogpiszkálót...(na ez voltam én :D) akinek, se cicije sem feneke......és igazából pont semmivel sem jobb a helyzete mint annak aki egy kicsit kerekebb.....Az első és legfontosabb, hogy rá tudjunk lépni arra a bizonyos útra, hogy megértsük, - mindannyiunknak egyformán vannak,problémáink, az már csak részlet kérdése,hogy kinek mi. Szóval először is, meg kell szabadulnunk, azoktól a visszatartó sztereotípiáktól, hogy a szomszéd csajnak márpedig sokkal könnyebb mert neki nincsenek nagy mellei,...Aztán szépen megnyugtatjuk magunkat, hogy mi sokkal nehezebb helyzetben vagyunk mint mások, és szépen folytatjuk tovább a kitérdesedett nadrágunkban az összefogott hajunkkal az elégedetlen mindennapjainkat....titkon abban reménykedve,hogy ez majd egy nap,valamilyen csoda folytán megváltozik.Pedig sajnos el kell, hogy keserítsek mindenkit! Magától soha semmi nem fog változni. Már soha többé nem leszel olyan fiatal mint amilyen ma voltál. Egy életünk van, és az sajnos hamar elmúlik. Nincs annál szomorúbb,hogy ha egy Nő tisztelet és megbecsülés nélkül él le egy életet. Már pedig,mint ahogy azt már tudjuk, ameddig nem tanuljuk meg tisztelni és szeretni magunkat, addig sajnos mások is nehezen találják meg bennünk azt ami szerethető. Meg kell ismerned magad, szembe kell nézned magaddal, azzal aki a tükörből néz vissza rád, és azzal aki valójában te vagy - ott mélyen legbelül. Mi megmutatjuk a változás útját. Ha elhatároztad, hogy készen állsz.... gyere velünk  

.....kövesd a Mi kell a Nőnek Blogját.

Szandra L. Christina